Megtaláltam

https://www.facebook.com/reel/1425922871776227

Scooter - Nessaja - részlet

"Mindig egyedül éltem az életemet
Kerestem egy helyet, amit otthonnak hívnak
Tudom, hogy hideg voltam, mint a jég
Figyelmen kívül hagytam az álmokat, túl sok hazugságot
Valahol mélyen legbelül
Valahol mélyen magamban
Megtaláltam a gyereket, aki valaha voltam
És tudom, hogy még nem túl késő
Soha nem túl késő"

Régen volt ilyen jó hatással rám egy szöveg és zene.
Úgy érzem, legtöbbször hűséges voltam ehhez a magamban lévő gyerekhez, ezért legjobbkor találtam ezt a kis videót, hogy figyelmeztessen a megtalált útra. (Ez a blog egyébként is ilyen emlékeztető nekem)
Visszatekintve, az "otthon" érzésem természetesen gyerekkoromban gondtalanul az volt otthon, később akkor volt a legerősebb, amikora kisgyerekeimmel való életszakaszom tartott. Talán a sok mesélés, játszás és őszinte tiszta gyermeki arc engem is abba a képbe helyezett. Most, amikor felnőttek lettek, a fiam fiatalít a közelemben, akivel folyton nevetgélünk, mert olyan vicces, könnyedén vesz mindent(bár ő azt mondja én vagyok a vicces).