2022. november 16., szerda

Soha véget nem érő történet bennem


Létezem… mondtam

 

L.A. [Los Angeles] jó hely, jobbára süt a nap

„Feküdj csak vissza” érzésed van

Pálmák nőnek, a lakbér alacsony

De tudod, egyre inkább arra gondolok

hogy visszafelé vegyem az utat.

 

Nos, New York Cityben születtem és nőttem fel

De napjainkban

A két part között veszek el

L.A. jó hely, de nem az otthonom

New York az otthonom

De nem az enyém többé.

 

„Létezem…” mondtam

Valakinek, aki nincs ott

Egyáltalán senki nem hallott

Még a fotel sem.

 

„Létezem…” sírtam el magam, „vagyok!” mondtam én

De elvesztem, még csak azt se

Tudom megmondani miért

Maradtam [még] mindig magányos

 

Olvastál valaha a békáról

Aki arról álmodott, hogy király

És aztán az is lett

Nos, a nevektől és néhány

Apróságtól eltekintve

Ha rám gondolsz [rólam beszélsz]

Ez ugyanaz a történet.

 

De mélyen belül kiürültem

Próbáltam, de

Nem fog elengedni [engedni menni]

Nem az az ember vagyok, aki szeret káromkodni

De soha nem törődtem

Az egyedüllét hangjaival.

 

„Létezem…” mondtam

Valakinek, aki nincs ott

Egyáltalán senki nem hallott

Még a fotel sem.

„Létezem…” sírtam el magam

„Vagyok!” mondtam én

De elvesztem, még csak azt se

Tudom megmondani miért

Maradtam [még] mindig magányos

 

L.A. jó hely, jobbára süt a nap

De oh, nem!

Olvastál valaha a békáról

Aki arról álmodott, hogy király

Oh, nem!

Nos, a nevektől és néhány

Apróságtól eltekintve

Ha rám gondolsz

Oh, nem!

Oh, nem, nem, nem!

Nem, nem!


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kommentelhetsz bármely néven, saját blogod, vagy honlapod feltüntetésével, a Profil kijelölése gombnál válaszd ki!