Létezem… mondtam |
L.A. [Los Angeles] jó hely, jobbára süt a nap „Feküdj csak vissza” érzésed van Pálmák nőnek, a lakbér alacsony De tudod, egyre inkább arra gondolok hogy visszafelé vegyem az utat.
Nos, New York Cityben születtem és nőttem fel De napjainkban A két part között veszek el L.A. jó hely, de nem az otthonom New York az otthonom De nem az enyém többé.
„Létezem…” mondtam Valakinek, aki nincs ott Egyáltalán senki nem hallott Még a fotel sem.
„Létezem…” sírtam el magam, „vagyok!” mondtam én De elvesztem, még csak azt se Tudom megmondani miért Maradtam [még] mindig magányos
Olvastál valaha a békáról Aki arról álmodott, hogy király És aztán az is lett Nos, a nevektől és néhány Apróságtól eltekintve Ha rám gondolsz [rólam beszélsz] Ez ugyanaz a történet.
De mélyen belül kiürültem Próbáltam, de Nem fog elengedni [engedni menni] Nem az az ember vagyok, aki szeret káromkodni De soha nem törődtem Az egyedüllét hangjaival.
„Létezem…” mondtam Valakinek, aki nincs ott Egyáltalán senki nem hallott Még a fotel sem. „Létezem…” sírtam el magam „Vagyok!” mondtam én De elvesztem, még csak azt se Tudom megmondani miért Maradtam [még] mindig magányos
L.A. jó hely, jobbára süt a nap De oh, nem! Olvastál valaha a békáról Aki arról álmodott, hogy király Oh, nem! Nos, a nevektől és néhány Apróságtól eltekintve Ha rám gondolsz Oh, nem! Oh, nem, nem, nem! Nem, nem! |
2022. november 16., szerda
Soha véget nem érő történet bennem
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kommentelhetsz bármely néven, saját blogod, vagy honlapod feltüntetésével, a Profil kijelölése gombnál válaszd ki!